Lélekbonbon

Steiner Kristóf második könyve a borítón olvasható frappáns ismertető szerint "leginkább egy doboz szellemi csokoládéhoz hasonlatos: bárhol felnyithatjuk és szemezgethetünk a hetvenkét történet, emlék, gondolat, álláspont, vagy szokatlan párbeszéd között."

A könyv elolvasása közben és után is csak egyetlen jelzőt tudok ismételgetni: annyira jó! 

De gondoltam, ha már könyvismertető posztot írok, ennél azért egy kicsit bővebben is illene kifejtenem a gondolataimat. :-)

Nem volt kétségem felőle, hogy Kristóf egy rendkívül érzékeny és intelligens ember, és ez írásának minden egyes szavában megmutatkozik.

Hosszabb-rövidebb írásaiban bepillantást nyerhetünk a celebritás szerepe mögött rejlő valódi személyiségébe, megismerhetjük gondolatait a világról és önmagáról.

Őszinte vallomásai a szeretetről, szerelemről, családról, vallásról, vegetáriánus életmódról kimondottan gondolatébresztőek, inspirálóak. Kedves és vicces az önirónia, amivel időnként feloldja a mély filozófiai eszmefuttatásokat. Úgy ír tabuk nélkül homoszexualitásáról, hogy közben egy percig sem érezzük kínosnak.

Minden történetből süt az élet tiszetelete, a szeretetben, megértésben, valódi emberi értékekben való hite, és mindenfajta diszkrimináció, gyűlölet, ítélkezés és kegyetlenség elleni elkötelezettsége.

Jó érzés olvasás közben időnként a saját kimondott vagy kimondatlan gondolataimmal találkozni, "lelki társra" lelni a sorok mögött megbúvó emberben.

Szerintem a kötet egyik legnagyobb erénye az, hogy arra biztat, ne féljünk új szemszögből tekinteni az élet dolgaira. Ne féljünk vállalni magunkat olyannak, amilyenek vagyunk, a hibáinkkal együtt. Merjük kimondani azt, ami a szívünkben van. Merjünk hinni a megérzéseinknek. Merjük felvállalni a tévedéseinket. Merjünk változni. Merjünk azzá válni, akinek megszülettünk.

Külön bónusz a könyv végén olvasható interjúi olyan művészekkel, mint Anne Hathaway vagy Harrison Ford.

Mindenkinek szeretettel ajánlom, többszöri elolvasásra is.

Kép köszönettel innen